Különleges és több szempontból is egyedi könyvet kínálunk a tisztelt Olvasónak: egykori képeslapok segítségével – s azok sok esetben soha nem látott, ritka és különleges képein keresztül – fogjuk bejárni egy múltját vesztett város, Dunaszerdahely hihetetlenül megragadó, ám mára szinte teljesen semmivé lett mindennapjait...
A Katolikus Egyház dunaszerdahelyi közösségének majdhogynem ezredéves históriája a korai Árpád-kor végtelen homályába nyúlik vissza – szervesen egybefonódva az egykori kis település, Szerdahely létrejöttével és múltjának mélységeivel. Ahhoz, hogy megérthessük magának a későbbi Dunaszerdahelynek a létét, illetve azt, hogy mi mindannyian miért is élünk ebben a városban, fontos, hogy magunk előtt lássuk históriás múltjának ezt a rendkívüli és meghatározó szeletét, egyháztörténetének rendkívüli folyamát.
Dunaszerdahely a maga mintegy 24 ezer lakosával szlovákiai szinten is a kisvárosok közé tartozik. A város neve mégis fogalom nem csupán az országhatáron belül, de a Kárpát-medencében is, és eggyé vált a szlovákiai magyarsággal. Ha Pozsonyban, illetve bárhol az országban Dunaszerdahelyt vagy a szerdahelyieket emlegetik, mindenkinek a magyarok jutnak az eszébe – sokan talán éppen ezért is úgy tekintenek erre a csallóközi városkára, mint a szlovákiai magyarság egyfajta fővárosára.
Kötetünkben három helytörténész közös, az első világháborús csallóközi császári és királyi hadifogolytáborok történetét bemutató vállalkozását adjuk közre.
Valamikor réges régen másképpen nézett ki Dunaszerdahely!
Aprócska település volt a Csallóköz szívében. Ezt az ingoványos, vízerekkel teli, halakban gazdag szigetet másképp Aranykertnek, Tündérkertnek is hívták. Itt élt ugyanis Tündér Ilona, a tündérek
királynője.
Kedves Olvasó! Szeretettel üdvözöljük Dunaszerdahelyen, Csallóköz „fővárosában”!
Jelen kiadványunk célja, hogy általa is megismerje nagy múltú városunkat, illetve betekintést nyújtson jelenébe.
Egy város története nem csupán évszámokból vagy az azokhoz kapcsolódó eseményekből áll. Hanem sokkalta inkább élettörténetekből. A hajdan itt élt emberek, családok szövevényes történetéről szól vagy inkább mesél. Harcaikról, de még inkább mindennapi ügyes-bajos dolgaikról.
Európa legnagyobb szárazföldi szigetét, a Csallóközt, ahogyan a regék elbeszélik, egykor tündérek lakták, s róluk nevezték el a folyóktól szabdalt, lápos, változatos vízi világot Tündérkertnek.
A mai Sikabony területét is magába foglalta a honfoglalás után az az egykori nagyobb birtok, amely Abonyé (mint személyé) volt, s amely egészen a 13. századig egy közigazgatási egységként működhetett. Abony, mint település legkorábbi okiratos említése terra Oboni névalakban fordul elő IV. Béla királynak (1236–1270) egy 1236-os oklevelében...
Sikabony, 2015., Sikabony Polgári Társulás, 28 old.
Épületek, szobrok, emlékművek és emléktáblák, szakrális kisemlékek, temetők, történelmi síremlékek, eltűnt emlékhelyek.
